A budapesti bevásárlóutcák jól teljesítenek

A budapesti ún. főutca-projekt amúgy is speciális helyzetben van, hiszen a hozzá kapcsolódó Budapest Szíve program – amely feladatok tekintetében megoszlik az V. kerület és a Fővárosi Önkormányzat között – jelentős részben uniós forrásokból gazdálkodik, vagyis a fejlesztéseknek a 2007-2013-as uniós fejlesztési periódusban kell megtörténniük. A kiüresedő belváros, a gyászos Kossuth utca és Rákóczi út, a leértékelt Nagykörút sürgeti a revitalizációs fejlesztéseket, és a lipótváros-belvárosi önkormányzat és a Főváros Fashion Streettel kapcsolatos összezördülése ellenére is már vannak eredmények, így a Városháza Fórum-projekt tervpályázatán nemrég nyert az Európában élvonalbeli Erick von Egherat, aki a Zaha Hadid fémjelezte világszintet is megüti.

Mint ahogy az idén ősszel az Andrássy úton átadásra kerülő Gucci látványos parti-megnyitóján elmondták, a válságban a gazdagok még gazdagabbak lesznek, és vásárlásaikkal még inkább demonstrálják anyagi erőforrásaikat, úgyhogy a luxus brandeknek helyet adó Andrássy út forgalma várhatóan nem esik vissza, annál is inkább, mivel a luxusmárkák magyarországi célcsoportja amúgy is meglehetősen szűk. „A globális gazdasági krízis ellenére Budapest belvárosa továbbra is kiemelkedő ütemben fejlődik, és a tradicionális bevásárlóutca, a Váci utca mellett további új bevásárlóutcák alakulnak ki. A luxus márkák az Andrássy úton nyitnak üzletet, míg az egyedülálló Fashion Street fejlesztés a Deák Ferenc tér sarkán található üzlet átadásával teljes egészében megújul. Az elkövetkezendő három évben közel 20 000 négyzetméter magas színvonalú kiskereskedelmi projekt átadása várható.” fűzte hozzá Szabó Viktória.

A belvárosi kiskereskedelem jövőbeni pozitív reményeit az is alátámasztja, hogy az Andrássy úti Párizsi Nagyáruház és a volt Tőzsdepalota épületében kialakítandó Váci1 fantázianévre hallgató luxus bevásárlóközpont fejlesztője, az Orco marketingtevékenysége az utóbbi időben sokkal „intenzívebbé vált”, mint korábban. Anthea To, a C&W kiskereskedelmi elemzője szerint a retail-piac növekedése Közép-Európában jövőre sem torpan meg: „Az amerikai és európai piacok, többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és Írország recesszióval néznek szembe, de néhány közép-európai ország meglehetősen jól fog teljesíteni. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok hosszú távon elsősorban a feltörekvő országok piacaiból fognak profitálni, viszont rövid távon óvatosak lesznek és érzékenyen reagálhatnak majd a bérleti díjak változására is.”

A bevásárlóközpontok tulajdonosai rövid távú, egy-másfél éves recesszióra készülnek, így a 2009-es esztendőt tartják a legkritikusabbnak - tájékoztatott Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. Hozzátette: most készülnek a jövő évi költségvetések, amelyeknek már kalkulálniuk kell a kereslet csökkenésével, hiszen a munkanélküliség várható növekedése és az áruhitel-feltételek kedvezőtlenebbé válása ezt eredményezi.
A divatáruk és a tartós fogyasztási cikkek szegmensében a telítődés miatt a forgalomnövekedés üteme már korábban elkezdett csökkenni, jövőre viszont a költések kisebb mérséklődése vagy stagnálása várható.

A jelenlegi helyzetben a bevásárlóközpontok arra törekednek, hogy sikeres karácsonyi szezont vezényeljenek le, mert az ünnepi időszak eredményei alapot, tartalékot teremthetnek a jövő év elejére. Miután a gazdasági nehézségeket először a nagyobb értékű cikkek - híradástechnikai termékek, bútorok - forgalma sínyli meg, az ünnepekre készülődve a kisebb értékű áruk lehetnek kelendőbbek, azaz például a könyvesboltok jól járhatnak.
Hosszabb távon viszont optimistának tűnnek a bérlők, hiszen - ahogyan azt az Arena Plazánál is látni lehetett - egyre többen keresik a nagy, 100-300 négyzetméteres üzlethelyiségeket.

A vásárlóerő csökkenése alapvetően a bérlőket sújtja, hiszen a bevásárlóközpontok tulajdonosai így is, úgy is igényt tartanak a kialkudott bérleti díjra. E tétel egyébként - ha gyengül a forint - szintén rontja az üzletek jövedelmezőségét, ugyanis a bérleti díjakat euróban határozzák meg. A most folyó bérbeadásokat tekintve viszont a beruházók arra panaszkodnak, hogy miután sok kereskedelmi lánc leállította az expanziót, nem könnyű megtölteni az új áruházakat - mondta a főtitkár hozzátéve, hogy e téren is csak egy-másfél éves távon várnak nehézségeket.

Aláhúzta: a bérleti díj körüli alkuban most sincs nagyobb mozgástér, mint máskor, mert a beruházónak tartania kell a 7-10 éves megtérülési időt, ám az mérlegelés tárgyát képezheti, hogy az 1996-2002 között szokásosnak számító, tízéves bérleti szerződések helyett rövidebb futamidejűt kössenek.

A hitelfeltételek rosszabbodása elvileg a folyamatban lévő és a tervezett beruházásokra lehet kedvezőtlen hatással, ám a szakember szerint még nem lehet megmondani, a megálmodott bevásárlóközpontokból végül melyik nem valósul meg. Van, amelyik már öt éve létezik a tervrajzokon, de az építkezéshez még nem fogtak hozzá, ám ennek nincs köze a krízishez - fogalmazott Balatoniné Kiss Judit. Hozzátette: a beruházók általában tőkeerős cégek, amelyek talán könnyebben átvészelik a mostani időszakot. Mindenesetre olyan projektről nem hallani, amelyet lefújtak vagy a krízis miatt értékesítettek volna.