A Studio Metropolitana Budapest a Futurbia program részeként, a „Budapest 2020” középtávú fejlesztési tervének kidolgozásához, online kérdőíves vizsgálat gyűjtötte össze a fővárosi lakosok elképzeléseit a város jövőjéről, annak fejlődési irányairól és változásának hangsúlyairól, értékeiről.

A kérdőív arról kérdezte a fővárosiak véleményét, hogy a főváros meglévő értékei milyen hangsúlyt kapjanak a város fejlesztése során; a műemlékek, zöld területek, multikulturalitás, gazdasági versenyképesség, oktatás, stb., milyen mértékben határozzák meg a jövő Budapestjének arcát, imázsát. Továbbá a fejlesztések milyen területeket, mekkora mértékben érintsenek; illetve melyek azok az értékek, amelyeket hosszú távon meghatározónak ítélnek a Budapesten élők.


Budapest jövőbeli arculatát meghatározó tényezők

A kérdőívet kitöltők szerint a főváros jövőbeli arculatát meghatározó három legfontosabb tényező (az értékelésre kialakított tízfokú skálán) a város történelmi- és műemlék épületállománya (8,9 pont), zöld területei (8,8 pont), valamint gyógyfürdői (8,3 pont). Ennél a kérdésnél a legalacsonyabb pontszámot a város bevándorlóbarát várospolitikája kapta (5,1 pont).

Az idősebb korosztály a város gyógyfürdőit tartja fontosabbnak a jövőbeli arculat szempontjából, míg a legfiatalabbak a dinamikus, pezsgő életet látják kívánatosabbnak. A jelenlegi lakóhely szerint csak a multikulturalitás megítélésében volt szignifikáns különbség: a belső kerületekben élők fontosabbnak tartják ezt a tényezőt (7,2 pont), mint a külső kerületek lakói (6,4 pont).


Budapest értékei – fejlesztési preferenciák

A három kiemelkedő budapesti érték, amelyeknek a válaszadók szerint nagy hangsúlyt kellene kapniuk a város fejlesztésében: a kerékpáros- és tömegközlekedés (9,1 pont), a Duna és a Duna-part (9 pont), valamint a vonzó közterek (8,9 pont). Fejlesztési szempontból a legkevésbé értékelendők a főváros plázarendszere (3,1 pont), autós közlekedés (5,5 pont) és kiterjedt társadalmi kapcsolathálózat (7 pont).

Ebben az esetben is több kérdést illetően mutatkoznak szignifikáns különbségek a fiatalabb és idősebb generáció tagjai között. A 14-25 évesek – élethelyzetükből adódóan – fejlesztendőbb értéknek tartják a kerékpáros- és tömegközlekedést, a fesztiválokat és az egyetemi/főiskolai rendszert, míg a 46 év felettiek inkább a budai hegyeket, a főváros hídjait és a változatos történelmi épületállományt preferálják. A külső kerületekben élők pedig az autós közlekedésről, a sportolási lehetőségekről, a meglévő parkokról és a kommunikációs- és infrastrukturális szolgáltatásokról gondolják, hogy a fővárosi fejlesztésekben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk.

A válaszadók szerint a fejlesztések leginkább a történelmi városrészeket, valamint a város teljes egészét kellene, hogy érintsék. Mindemellett a kitöltők legkevésbé fejlesztendőnek az ipari övezeteket és a hegyvidéket látják.

E kérdésben a legnagyobb szignifikáns különbség a jelenlegi lakóhely mentén tapasztalható. A külső kerületek lakói fejlesztési szempontból előrébb sorolják például a lakótelepek fejlesztését, mint a belső kerületekben élők (7,4 vs 6,7 pont). Ugyanakkor nem túl meglepő, hogy a legnagyobb különbség a kertvárosi részek fejlesztésének megítélésében van: a külső kerületekben élők számára érthetően ez sokkal fontosabb, mint a belvárosiaknak (8 vs 6 pont).

20 év múlva

A jövőt meghatározó három legfontosabb tényező a kitöltők számára a biztonságos munkahely, a magas fizetés, valamint a pezsgő kulturális élet. Jövőjük szempontjából a legkevésbé meghatározónak az aktív társadalmi szerepvállalást, valamint a magas fogyasztási színvonalat tartják.

Szinte mindegyik, a kérdésben felsorolt egyes tényezők prioritásának megítélésben mutatkozik szignifikáns különbség a generációk közt. A 46 éven felüli korosztály tagjai úgy gondolják, hogy számukra inkább a visszavonult, nyugodt családi élet fontos a jövőt illetően, míg a fiatalabb korosztályoknak értelemszerűen ennek ellenkezője: a pezsgő kulturális élet, rugalmas, változatos életvitel, az aktív társadalmi szerepvállalás, a magas jövedelem és a karrier.